Mindössze 72 oldalas a kisregény, pár óra alatt kiolvasható - bár egy barátnőm 1 hétig olvasta minden napra 1 fejezetet, hogy minél tovább tartson :) - és hihetetlen élményt nyújt!
Egy részlet:
" Az egyik anyóka reszketeg hangon így szólt:
- Jaj, a köszvényem! Jaj, a köszvényem! Úgy fáj a hátam! Jaj, jaj!
Mire a másik:
- Nekem meg kiújult a köhögésem! Jaj, hogy éget!
- Ez is egyfajta játék. De te nem ezt játszod - mondta Utuq és a két anyóka mellett Amerra nézett. - Lássunk egy másikat.
Az anyókák eltűntek és egy férfi jelent meg, kezében tömött bőrzacskóval. Sétálgatott a sziklán, majd a semmiből rárontott három útonálló, ócska kardokkal a kezükben. Lekaszabolták a férfit és elvették a pénzes zacskót.
- Te nem ezt a játszmát játszod - nézett Utuq Amerre ismét. - Lássunk még egyet.
A halott férfi és az útonállók köddé váltak és három alak jelent meg, akik egymás mellett álltak. Csak a körvonalaikat lehetett kivenni, többet nem, még az arcuk sem látszott. Utuq odaállt a bal oldali mellé és így szólt:
- Halljuk, mit tud ő neked mondani.
- Aki hahatatlanná akar válni - mondta az árnyalak különös, távoli hangon -, az elvesztette a józan eszét.
Utuq elfintorodott és legyintett.
- Nem csak lények állhatnak melletted vagy lehetnek az ellenségeid, hanem más dolgok is, elsősorban gondolatok. Ez nem lesz jó. Ha hiszel neki, nem leszel halhatatlan, az egyszer biztos.
Az árnyalak semmivé foszlott. Utuq a másikhoz lépett.
- Hallgasssuk meg ezt is.
- Az istenek bizony felettéb szeszélyesek mondta az árny.
Utuq ismét elfintorodott.
- Na, ezzel se megyünk sokra!
A második alak is eltűnt és Utuq a harmadik mellé lépett.
- Ki vele, te mit tudsz nekünk mondani.
- Amíg felkél a Hold és felkél a Nap, ne add fel, amit megálmodtál - mondta az árnyalak.
Utuq mosolygott és tapsolt.
- Ez igen! Gratulálok! Ez a gondolat kell nekünk!
A harmadik árny is eltűnt, Utuq Amerre nézett, aztán hirtelen ott termett mellette olyan közel, hogy szinte összeért az arcuk. Amer ezen sem lepődött meg, hisz tudta, hogy démonok között van.
- Az élet egyszerű, Amer, ha tudod, hogy mi az álmod, mik a szabályok, kik vannak veled, kik vannak ellened, és kik nem játsszák a te játékodat. Köszönöm, hogy meghallgattál. A leckének vége.
A következő pillanatban Amer egyedül volt a szirttetőn, ült a szélén, a lábát lógatta a mélységbe, és nevetett. Ez egy ilyen nap volt.
"
