"Úgy gondolom, amikor megszületünk, nem életet kapunk, hanem csak időt. Az életet meg kell szerezni. És nem adják ingyen.
Harmincöt évvel ezelőtt, november hónap negyedik napján nagyon csúnya idő volt, esett az eső, az óceán felől viharos erejű szél fújt, és egész New York térdig gázolt a szürke latyakban. Bár semmire sem emlékszem az egészből, úgy képzelem, valamikor a kora délutáni órákban érkeztem meg Manhattanbe Coney Island felől, elrepültem a Battery Park fölött, magam mögött hagytam a Wall Streetet, eljutottam a Madison Square-ig, aztán a Times Square következett, a Central Park tűnt fel, majd a 72. utca, meg a 74., meg a 81., meg a 96., és én még mincig nem álltam meg, szálltam csak szálltam egyenesen előre Manhattan és a világ leghosszabb és legveszedelmesebb útján, és nem tudtam, mi felé tartok. Mert a Broadway átjáró, misztikus híd élet és halál, két világ, két univerzum, két dimenzió között: a legelején, lent délen, a pénzügyi negyedet találjuk, fent északon pedig a Harlem vár minket. Élet és halál. És nagyon nem mindegy, hogy az ember hová születik. Én a Harlembe születtem. De ott sem ám akárhová, hanem Harlem legéjsötétetebb gettó részébe, egy mexikói prostituált és egy ismeretlen férfi kislányaként. Azt mondják, amikor a bába három dollár ötvenért kiemelt anyám hasából, én dél felé fordultam - a pénzügyi negyed irányába -, és mint aki rájött, hogy nem állt meg idejében, keserves sírásban törtem ki. Abban a pillanatban tudtam: a pokolba reinkarnálódtam."
Átvehető: 4000 HUF
Deák tér/Duna Plaza
Hívj: 30-388-6660
Írj: reportok@gmail.com
